Este hazaérve elkezdtem lefordíttatni a ChatGPT-vel a honlapomra szánt új szöveget olasz nyelvre.

Megbeszéltem "vele", hogy egy kiadványba lesz, tehát igényes stílusú fogalmazást kérek. A szöveg elejét megcsinálta, utána viszont csak pár mondatot. Hiába próbáltam zöldágra vergődni vele, nem sikerült. A "fordítsd le a többit is!" felszólításra megírta, hogy már lefordította... Ha újra bemásoltam a hiányzó magyar szöveget, újra az egész fordítását mutatta... Nagysokára, a kilépek és újrakezdem művelet révén jöttem rá, hogy az a baja, hogy túlléptem a napi ingyenes terjedelmi limitet… Értem én, de mi lett volna, ha ezt esetleg ezt mondja, és nem azt írja, hogy „már lefordítottam”…?  Az pedig a hülyeség kategóriájába tartozik, hogy mindeközben gratulált, hogy az olasz történelemmel foglalkozom…

Mesterséges intelligencia? Mesterségesnek mesterséges, de az intelligenciától igencsak távol áll! Csupán egy ostoba papagáj...

Murpy alaptörvénye természetesen nyaralási időben is igaz és hat. Csütörtök késődélután strandra indulván, lehúztam a kocsi ablakát. A motor keserves hangot hallatott, kb. olyat, mint amikor ledobja a bicikli a láncot és konyec. Ablak lent, és nem mozdul semerre… Megkérdeztem a két o betűs nagy barátomat, hogy mit ajánl ilyen esetre Tapolcán. Hát…. Van autószerelő a városban bőven! Az értékelésük viszont használhatatlan. Mindegyiknél egy csomó jó, és legalább egy „ide soha többet, és minden pozitív értékelés mesterségesen generált…” tartalmú sorok olvashatók. Köszi, sokra mentem vele! Így győzött a racionalitás és kiválasztottam a leginkább útba esőt, és reggel oda mentem.

„Uram, mit gondol, péntek reggel? Ma át kell adnunk hat autót… Átmentem egy másikhoz. „Mit gondol? Péntek reggel???  Értem én, hogy péntek reggel van... Tud legalább valakit ajánlani? Igen, a sarkon a Józsit… Józsi kapuján tábla: Köszönöm az eddigi bizalmat, május 1-el megszűntettem a tevékenységemet… Kínomban bementem a szomszédos autófényezőhöz, hátha tud tanácsot adni. Tudott: „Gyere vissza egy óra múlva, a kollégám megcsinálja…” Visszamentem. Nem csinálta meg, de megegyeztünk másnap, azaz szombat hajnali 7 órában… Amikor 20 perc alatt meg is oldotta a problémát.

Köszönöm!

A tapolcai Stadion Autó Kft-t mindenkinek csak ajánlani tudom!

Vasárnap templomba menet valami kibökte a járgányom egyik első kerekét, így a mise után pár tíz méter megtétele után kénytelen voltam félreállni és kereket cserélni. Illetve csak megpróbálni. Ugyanis amióta sűrített levegős csavarbehajtóval dolgoznak a szervízekben, a közönséges kerékkulccsal nem sokra megy az ember. Az ötből egy csavart sikerült kilazítanom…

Próbáltam a nagyobb autókat, mikrobuszokat leállítani és segítséget kérni. A többségük visszaintegetett, mintha jó ismerősük lennék… Nagysokára az egyik megállt, hogy közölje, hogy késésben vannak és sietnek. Jó utat kívántam nekik… Végre egy furgonos megállt, de nem volt megfelelő eszköze.

Próbálkoztam strandra igyekvő izmosabb járókelők leszólításával is. Az egyik meg se hallott, mert a répa a fülében volt… Egy másik lelkesen és kialvatlanul segített, de együttes erővel is csak egy csavarral bírtunk.

Közben telt az idő, a hőmérő higanyszála a 30 fok felé kúszott, amikor ismét feltűnt az előző furgonos. Megállt, és mielőtt mentegetődzhettem volna, hogy megint őt állítottam le, előhúzott egy célszerszámot. Hazaugrott érte…

Van ilyen!

Három csavar meglazítása másfél perc, és négy perc a kerékcsere…

Stílszerűen: Isten fizesse meg!

Anno, a kalandos ’90-es években amikor az Igen révén újságíróskodtam egy szűk évtizedet, elég gyorsan rátaláltam a nekem leginkább testhezálló formára, a glosszára. Sok tucatnyi nyomdafestéket látott szösszenet után azután a lapot elmosta az ezredforduló, új orgánumot pedig nem találtam magamnak. Napjainkban viszont egyre gyakrabban élek át olyan helyzeteket, amit szívesen leírnék, mert nem tudom magamban tartani. Így fogalmazódott meg ennek a blognak az ötlete.

A címet egy idős nyelvművelőtől (néhai Benyhe János) csentem, aki az (akkori) Heti Válaszban vezetett egy Dohogó című rovatot hosszú éveken át, nyelvi pongyolaságokon dohogva. Sajnos a Füstölgő cím már foglalt volt, így maradt az igei alak...